VOLT EGY ORSZÁG EURÓPA KÖZEPÉN

VOLT EGY ORSZÁG EURÓPA KÖZEPÉN

Invokáció Magyarországért

A szeretetről...

"A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, s nem is vesz el semmit, csupán önmagából. Szeressétek egymást,de a szeretetetekből ne legyen kötelék: legyen inkább hullámzó tenger lelketek partjai között. Álljatok egymás mellett,de egymáshoz ne túl közel,mert a templom oszlopai is távol állnak egymástól,és a tölgy és a cédrus sem egymás árnyékában növekszik..."(Kahlil Gibran:A Próféta) "A boldogságot csak az bírja el,aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá,aki másnak is ad belőle. Most eredj és élj,mert a világ a tiéd."(Hamvas Béla) "A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,egyetlen titka:adni,mindig csak adni.Jó szót,bátorítást,mosolyt,hitet,és sok-sok önzetlen tiszta szeretetet."(Goethe) "Jó érezni hogy szeretlek,nagyon és egyre jobban.Ott bujkálni két szemedben,rejtőzködni mosolyodban,érezni,hogy szemeim már szemeidben élnek és néznek.S érezni azt,hogy szép veled,és csak veled teljes az élet."(Illyés Gyula) "Ha megszeretlek kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg, szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.... Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg, bántana ha azután sokáig elkerülnél...." "Óh mennyire szeretlek téged, ki szóra bírtad egyaránt a szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő, fondor magányt, s a mindenséget..... Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek mint fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat! Szeretlek,mint élni szeretnek halandók, míg meg nem halnak..." "Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel semmiben hajóz, s hogy mi lesz, tudja mint a jós, mert álmaimban megjelent emberi formában a csend s szívében elidőz a tigris és a szelíd őz." "Mindent mi nem ennivaló, megrágtam és kiköptem. Magamtól tudom, mi a jó, s hogy egyre megy, szappangolyó, vagy égbolt van fölöttem. És tudom, mint a kisgyerek, csak az boldog aki játszhat. Én sok játékot ismerek, hisz a valóság elpereg és megmarad a látszat. Nem szeretnek a gazdagok, míg élek ily szegényen. Szegényeket sem izgatok, nem állok én vigasznak ott, ahol szeretni szégyen. Megalkotom szerelmemet... Égitesten a lábam: elindulok az Istenek ellen - a szívem nem remeg - könnyű fehér ruhában." "Íme hát megleltem hazámat, a földet ahol nevemet hibátlanul írják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. E föld befogad, mint a persely! Mert nem kell(mily sajnálatos!)a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos. Sem a vasgyűrű, melybe vésve a szép szó áll,hogy az újvilág, jog, föld.- Törvényünk háborús még s szebbek az aranykarikák. Egyedül voltam én sokáig, majd eljöttek hozzám sokan. Magad vagy mondták, bár velük voltam volna én boldogan. Így éltem volna én hiába, megállapíthatom. Bolondot játszottak velem, s már halálom is hasztalan. Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen. Nagy nevetség,hogy nem vétettem többet, mint vétettek nekem. Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak ki tűzhelyet, családot már végképp másoknak remél." "Karóval jöttél, nem virággal, feleseltél a másvilággal, aranyat igértél nagy zsákkal anyádnak és most itt csücsülsz,mint fák tövén a bolondgomba(így van rád, akinek van, gondja),be vagy zárva Hét Toronyba és már sosem menekülsz. Tejfoggal kőbe mért haraptál? Miért siettél, ha elmaradtál? Miért nem éjszaka álmodtál? Végre mi kellett volna, mondd? Magadat mindig kitakartad, sebedet mindig elvakartad, híres vagy, hogyha ezt akartad. S hány hét a világ? Te bolond. Szerettél? Magához ki fűzött? Bujdokoltál? Vajjon ki űzött? Győzd, ami volt, ha ugyan győzöd, se késed nincs, se kenyered. Be vagy a Hét Toronyba zárva, örülj, ha jut tüzifára, örülj,itt egy puha párna, hajtsd le szépen a fejedet." "Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. Úgy szeress, mint ha jó volna, mintha szívem szíved volna." (József Attila)

Komáromi Olga: KÖSZÖNET

Szeretett Lányok, szeretett Asszonyok, szeretett Férfiaink!

Először is köszönetet mondunk mindazoknak, akik hívó szavunkra eljöttek, hogy első SZERünket együtt tartsuk meg!
Hát megvolt! Megéltük, az első lépést megtettük. Aki ott volt, tudja, felemelő pillanatai nagyságát, a világosság megélését!
Mint tudjuk, ahol a világosság megjelenik, ott betoppan a sötétség is. Így ott, a Regnum Marianum ölében tartott SZERünk idején is. Jelentem, a világosság felülkerekedett! A kapott beavatásokat hálás szívvel köszönjük, a kapott tanításokat pedig okulásul elmentjük, kikerülendő az elkövetkező lépéseink során!
Áldás van rajtunk, áldást kaptunk és kapunk, s ezt az áldást adjuk tovább minden teremtett léleknek,nagy-nagy szeretettel.
Várjuk és kívánjuk, következő lépésünk,veled is, ki most nem kellett ott lenned.

Fogadjátok szeretettel a Mátyás Király Televízió felvételeit az első Tavaszi Nap ÉJ Egyenlőség március 20-i

REND-TEREMTÉS, SZER-ELEM, SZER-TARTÁS pillanatairól!

Áldással és szeretettel:Komáromi Olga

REND-TEREMTÉS Március 20.

SZER-ELEM SZER-TARTÁS Orosházi Ferenc

Ludányi Horváth Attila SZER-ELEM

REND TEREMTÉS Juhász Zoltán

Üzenet a Nőknek


Drága Leányaim, Kincseim!
Végtelen szeretetemmel átölellek benneteket. Kérlek, nyissátok meg szívetek, tárjátok szélesre lelketek kapuját, hogy megértsétek és kellőképpen kezeljétek amit most átadok néktek.
Az EREDENDŐ NŐI MINŐSÉG visszatérésével sok olyan dolog változik meg bennetek és ezzel együtt életetekben, amelyre még nincs mélyebb rálátásotok.
Egy más szemszögből fogtok rálátni női mivoltotokra.
Belső érzékenységetek által egy új látásmódot fogtok életre kelteni.
Visszatértek ahhoz a RENDhez és EGYSÉGhez, amely egykoron részeteket alkotta. Magatokhoz veszítek azt a minőséget, amellyel új életet hívtok elő MAG-otokból, és ezáltal egy teljesen más, az eddigitől merőben eltérő jövőt építetek fel magatok, és szeretteitek számára.
Megízlelitek újra, hogy milyen feltételnélküli szeretettel gondoskodni a CSALÁDról,- s egyben megértitek, hogy eddig mennyire félreértelmeztétek a CSALÁDban betöltött szerepeteket.

Minden, ami az ősiben testet öltött, az a jelenbe, a jövőbe áttevődött.
Mindenkinek magából kell előhívnia a saját értékeit, és azt a megfelelő helyre állítania.
Előhívni magából a nőt, az asszonyt, az anyai minőséget, aki a TELJES MINŐSÉGŰ NŐI értékeket képviseli.
Ha befelé figyeltek,- és ha már sikerül lebontani magatokról a különböző hamis beidegződéseket, társadalmi és személyes elvárásokat,- akkor ráéreztek az ŐSI NŐI MINŐSÉGetek IZére.
Átörökítitek azt a jelenbe, és a jelenlegi társadalom szintjének megfelelően próbáljátok beépíteni, megfelelően alkalmazni és továbbadni azt a tudást, amely bennetek gyökeredzik.
A CSALÁD fogalma merőben új helyre kerül, és más fogalom társul hozzá.
A NŐK, a saját helyükön maradva töltik be azt a szerepüket, ami évszázadok óta egy mély torzításon ment keresztül.
Újra magukhoz veszik ősi jussukat, Nagyboldogasszonyukat megfelelő helyre állítják,- és az Ő vezetése által, egy ÚJ RENDET alkotnak meg,- amely magába foglalja mindazt, amit a CSALÁD,- a NŐ,- a FÉRFI,- és a GYERMEK jelent.
Ha szívetekbe tekintetek, megérzitek mi az az ősi szerep és feladatkör, ami a NŐKre hárul.


Nem siettetlek benneteket,- először bontsatok le minden korlátot, minden hamis beidegződést, s utána találjátok meg magatokban isteni Lényetek.
Azt a NŐT, SZERETŐT, ANYÁT, BÖLCSET, aki mindig is bennetek lakozott, és alkotott, - CSALÁDOT ellátott és gondozott, - és itt kérlek benneteket, ne szorítkozzatok csak pusztán a „kisebb” CSALÁD fogalmára, hanem a TELJES CSALÁDI EGYSÉG fogalmára gondoljatok.
Találjátok meg Önmagatokat, és építsétek újjá.
Merjetek NŐK, ANYÁK lenni,- osszátok szét kincseiteket a nagyvilágban.
SZERESSETEK, mindig csak szeressetek, és eszerint tegyetek.
ÉN az ASSZONY szóltam, AKI a múltban is jelen voltam.

2010. október 22.
Belső Hang által lejegyezte: Feketéné Lendvai Katalin

"Kedves Lányok, Asszonyok! Örömmel látjuk, ahogy hívó szavunkra jöttetek.
Mi azt akarjuk, hogy ne ragadjunk le a szólamoknál, hanem tegyünk, annak érdekében, hogy Hazánk, Magyarország helyzete, gyermekeink jövője olyan irányba változzék, amit a Teremtő megálmodott, s amit a mi lelkünk is áhít, ami a későbbiekben az egész Világra kihatással lesz. Itt van az idő, amikor ennek a lehetősége megadatott, éljünk hát vele, és cselekedjünk! Ehhez kapjuk meg a támogatást az égiektől, az őseink is ezt üzenik.
Nagy Boldog Asszonyunk, a magyarok védőszentje pedig joggal várja el szerető türelme mellett, hogy az ő szellemiségében, azaz női minőségünk erejével tegyük a dolgunk!
Erre hívunk minden magyar nőt, lányt, anyát, nagymamát, aki úgy érzi, valóban tenni akar! A helyzet felismerése megtörtént, hiszen látjuk, halljuk, tapasztaljuk nap, mint nap, mi zajlik a világban. Sokan vagyunk, és egyre többen leszünk mi nők, akik már érzik, hogy változtatni kell. Látván drága férjeink, fiaink tipródását és elkeseredését, megérett az idő arra, hogy nekünk nőknek kell megtenni az első lépéseket, hiszen mi fogjuk össze a családot. Lépnünk és tennünk kell egymáshoz fordulva, egymás iránt bizalommal és szeretettel, az egónkat félretéve, és női minőségünket megőrizve.
Eljött az ideje, hogy kiálljunk magunkért, az életünkért, a családunkért, a Hazánkért s a megmaradásáért!
Tudjuk „ki kardot ránt, kard által vész el!”
Mi viszont hisszük: a szeretet ereje megváltoztatja a világot!
Nincsenek illúzióink, nem ájtatoskodásra, hanem kemény munkára hívunk titeket arra kérve, csak az maradjon, aki hisz a szeretetteljes, békés változásban, ezt felvállalja és van kitartása is hozzá.
Aki nem érzi még ezt az erőt magában, arra természetesen nem haragszunk, tudomásul vesszük és bízunk benne, hogyha megerősödik, csatlakozik hozzánk.
A terv megvalósítása kidolgozás alatt, de az alapja Zsóka álma: 1000 fehér ruhás nő a parlament elé, jelképes takarítóeszközökkel, és azzal a határozott céllal, hogy „kitakarítanak”. Ehhez a rendrakáshoz pedig 2000 magyar férfit hívnak segítségül!
Kérésünk az, hogy aki tud azonosulni ezzel az érzéssel, tegyen annak érdekében, hogy minél hamarabb összekovácsolódjon az az 1000 tudatos, elszánt nő, akikkel együtt kiállunk és elindítjuk a változást Hazánkban fennmaradásunkért, hogy egy valóban szabad országban éljünk!
Isten minket úgy segéljen!"

Sebestyén Rita a Lányok Asszonyok az Igazságosságért tiszteletbeli tagja

2008. szeptember 29., hétfő

Szent Mihály napra


Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.


Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.


Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.


Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.

(Ady Endre)

2008. szeptember 28., vasárnap

Mirko Feesche: Szeretet




Láttam a szeretetet. Láttam

rózsák között járni a nyárban.

Aranygyűrűjére nap nevetett,

s olyan szép volt a szeretet!

Aztán találkoztam a szeretettel út közben.

Súlyos terhet vett fel:mások terhét.

Játszó kisgyermekhez hajolt le...

S meglepett, hogy egyre szebb lesz.

Ott is találkoztam vele,

ahol hullt a fák sárga levele:

betegségben, ínségben, szenvedésben.

Mindenütt boldog szolgálatra készen.

S láttam fekete, fénye vesztett

napon. Hordozta a keresztet.

Mert testvére veszélybe tévedt,

utánament, nem latolt, kérdett,

és nem maradt ideje semmi

szennytől, mélytől visszarettenni.

Ment, amerre tövisek téptek.

Soha nem láttam olyan szépnek!






Fordította: Túrmezei Erzsébet

ÉS MONDA AZ ÚR ISTEN:
NEM JÓ AZ EMBERNEK EGYEDÜL LENNI;
SZERZEK NEKI SEGÍTŐTÁRSAT, HOZZÁ ILLŐT.
video:(more info)
"Aki tudja mi az igazi szerelem!"



1Móz 2,18

Harcos Katalin: Sorsunk...


SORSUNK...


Sorsom immár sorsodhoz kötődik.

Látod? Már létem léted része lett.

Mosolyom napfényként beléd szövődik,

s te ragyogsz rám a csillagok felett.

Szavad zenéje incselkedik velem,

s csengő kacagásom kísért, ha alszol.

Öledben hálok minden éjjelen,

mert akkor is vágylak, ha haragszol.

Lelked derűje a fénylő napom,

s szívem békéje az éjed csendje.

Öleljen lágyan szerelmes dalom,

hogy életed sebeit befedje!

Sorsom keresztezte az utadat,

lényed beivódott az életembe.

Hiába keresel ebből kiutat

mindig találkozunk a végtelenbe.





"Szívemmel látlak Téged"

Latinovits Zoltán a "Színészkirály"

előadása

video




2008. szeptember 23., kedd

Radnóti Miklós: Nem tudhatom...


Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg
Radnóti Miklós: Nem tudhatom
elmondja:Latinovits Zoltán
(video)

Jókai Anna: Ima Magyarországért


Öregisten, Nagyisten
nézd, hogy élünk itt lenn
katlanba zárva
csodára várva
csöbörből vödörbe magyarok.
Itt élünk se élve se halva
hurrá a vödörben hal van
süthetünk szálkás kis pecsenyét
a friss húst viszi már a fürge menyét
körben a bozótból
ragadozók szeme villog
az elhevert csordákon
áldozati billog.
(csitt, csak csendesen, ne kiálts,
mormold csak, mormold az imát)


Öregisten, Nagyisten
ha Te nem, ki segítsen?
Sovány lakomára
nohabort kínáltak
s akik ezt megitták
bódultakká váltak.
(... csak csendesen, ne siránkozz,
halkan szólj elkábult hazánkhoz)
Öregisten, Nagyisten
érted sóvárog ma minden
akik hortyognak szanaszét
vagy éberen vigyáznak
síkos savas eső alatt
biz egyformán áznak.
(... csak csendesen, mind aki lázad,
báránybőr jelmezben figyelik a házad)
Öregisten, Nagyisten
erősíts a hitben
hogy ami késik
azért el nem múlik
él még a Te nyájad bárha szőre hullik.
(... csak csendesen, nem használ a lárma,
mostohaszülők közt még árvább az árva)
Öregisten, Nagyisten
más remény nincsen
mint igazad, kegyelmed
hogy Te szabj végül rendet
maradék országnak
adj életes kedvet
a lecsonkolt többit
gyógyítgasd ne engedd
önnön gyilkosává válni –
haza kell találni!
(... csak csendesen, mert vád alá vesznek,
jönnek janicsárék, kerék alá tesznek)
Öregisten, Nagyisten
nem hoztak, de vittek
a vak lóra azt hazudták bátor
suba alatt kupec lett a pásztor
műdalokkal altat nejlonfurulyája
dagonyáztat minket langyos pocsolyában.
(... csak csendesen, ne élvezd a táncot,
csörgesd csak, csörgesd a vattázott láncot)
Fájdalomban boldog régi jó Patrónánk
hegyeink elcsórták, eladó a rónánk
fulladunk a füstben a folyónkban cián
sorvasztja a lelkünk a ránk tukmált Isten-hiány
mértékadó értelmiség minden mérték nélkül!
hóhér a halottal cinikusan békül
dús szobákban álparasztok
a búzát égetik ők nem harasztot
melósvezér nyüszít, uszít
munkásember helyben fut itt
a hajléktalant rendőr verte
shoppingcenter országszerte
mocskos pénznek nincsen szaga
gaztól rabolt s gaz lett maga
és a művész? búsan kérded
megvették a tehetséget
sirasd őket Ősi Anya
zsoldospénznek sincsen szaga
(... csak csendesen, hagyd Krisztust ítélni,
végtelen időben mindenkit megtérni)
Öregisten, Nagyisten
kit kövessünk s kit nem?
Érlelj az eszmében de a rögeszmét távoztasd
hisztériát űzz el indulatunk meghagyd
a reánk szabott leckét beteljesíthessük
gőgösek se legyünk kétségbe se essünk
nácítudat, bolsitudat
csak álarc a Szörnynek
egyképp meggyötörtek
lám egymásra törnek
gonosz század elment
nehéz évek jönnek
melegítsd eszünket, okosítsd szívünket,
biztass hogy a testvérharc megszűnhet
göngyöld e földgolyót, írjad köntösébe
édes hazánkat annak is kellős közepébe
a lapulást-alkuvást váltsa már valódi béke...
Annyi gyalázatos koron át
őrizd meg számunkra misztikus koronád.
(… csak csendesen, akinek füle van, hallja;
a látónak látható, hasad az Ég alja)
Öregisten, Nagyisten
mit akarjunk s mit nem:
törvényed vezessen
hogy e kis nép oda ne vesszen
át ne lyukadjon helyünkön a térkép
ki ne radírozzon a világi lét végképp
serkentsd fel szolgád, a Magyarok Istenét
kend meg könnyektől elhomálylott szemét
küldd le a magasból újra e véres-veres földre
tartsd köztünk szellemét most és mindörökre.
A Születés előtt túl hosszú volt az Ádvent
- hiszen az életünk hovatovább ráment –
mielőtt nem késő, Te mondd

Magyarország

"Ezer év óta várok Rád"

(more info) video

2008. szeptember 22., hétfő

Reményik Sándor kedvenc költőm lelkemhez leginkább közelállóbb egyik legszebb verse a lélek újraszületéséről...

[engel0.jpg]

Reményik Sándor: Egy lélek állt...

Egy lélek állt az Isten közelébe'
S az örök napsugárban reszketett
És fázva félt,
Mert érezte, hogy vonzza már a föld,
És keserűn kelt ajkán a "miért",
Mikor az Isten intett neki: "Készülj!

Valaki ott lenn meg akar születni,
Neked szőtték e színes porhüvelyt:
Pici kezeket, pici lábakat;
És most hiába, le kell szállanod,
Öröktől fogva te vagy kiszemelve,
Hogy e testet betöltsd,
Mint bor a kelyhet, ampolnát a láng.
Menj és ne kérdezz, ennek meg kell lenni!"

S szólt a lélek: "Én nem akarok menni!
Én boldog vagyok Veled, Istenem;
Mit vétettem, hogy egedből kivetsz?
Mit vétettem, hogy le kell szállanom,
S elhagynom búsan és reménytelen
Az angyalokat, testvéreimet?
Mit vétettem, hogy le kell szállanom,
S felöltenem a gyötrő Nessus-inget,

A meghasonlás örök köntösét,
A nekem szabott hitvány rongy-ruhát?
Ki bor vagyok: a Végtelennek vére,
S láng, mely üveg alól is égig ér:
Mit vétettem, hogy bezársz engemet
Kehelybe, amely megrozsdásodik,
S ampolnába, mely romlandó cserép?!"

És szólt az Isten szigorún: "Elég!
A törvény ellen nincsen lázadás!
Ha milliók mentek panasztalan,
Talán te légy kivétel?
Mint a fiókát az atyamadár:
Kivetlek. Tanulj meg jobban repülni,
S jobban becsülni meg az örök fészket!"

S az Ige alatt meggörnyedt a lélek.
Szomorún indult a kapu felé,
De onnan visszafordult: "Ó Uram,
Egy vágyam, egy utolsó volna még;
Egy angyalt, testvér-lelket hagytam itt,
Szerettük egymást véghetetlenül,
Tisztán, ahogy csak a mennyben lehet,
Szeretném viszontlátni odalenn,
Ha csak egy percre, ha csak mint egy álmot."
S felelt az Úr:
"Menj és keresd! Lehet, hogy megtalálod."

2008. szeptember 21., vasárnap

Reményik Sándor: Nem urad és királyod

Kicsi lány,hidd el nekem:
Nincs olyan férfi,
aki egy lány tökéletes
Szerelmi szent áldozását megéri.
S ha volna is:hogy követelheti,
Hogy megtagadd magad?
Te lélek vagy:kiolthatatlan Fény,
megsemmisíthetetlen külön - lény,
Isten - gondolta külön - gondolat.
S kötötten is szabad.
Szabad.
"Semmiért Egészen"??
Istenkisértő őrült akarat
Képzelhet el csak így, rabnőjeképpen.
S hiába úgyis:
Nem lehet egészen.
megíratott,hogy:"Az egyén szabad
Érvényre hozni mind,mi benne van.
Csak egy parancs kötvén le: szeretet"
De szeretni csak szabadon lehet.
Egyenlő méltósággal.
Külön világ,szemben külön világgal.
Az eggyéolvadásuk:csoda, ünnep.
de nincs embernek emberen hatalma.
És semmi nincsen amit követelhet.
Azért ha jönne modern Fáraó,
Ki lelked vágyik leigázni,
Az Isten képét benned megalázni
S gúlához követ hordani marasztal:
Pattanj vissza acélos daccal!
Kicsi lány, akárki lesz a párod:
Szegény szánandó embertársad ő,
Nem urad és királyod.

2008. szeptember 13., szombat

Solvere volo et solvi volo.
Salvare volo et salvari volo.
Generare volo et generari volo.
Cantare volo et cantare volo.
Saltate cuncti!
Ornare volo et ornari volo.
Lucerna sum tibi,quicunque me pulsas.
Qui vides quod ago,tace opera mea.
(Oldani vágyom és oldódni vágyom.
Üdvözíteni vágyom és üdvözülni vágyom.
Nemzeni vágyom és megfoganni vágyom.
Dalolni vágyom és dalláválni vágyom.
Lámpád vagyok,ha látsz engem.
Ajtód vagyok ha zörgetsz rajtam.
Ki látod, mit teszek,hallgasd el a munkám.)
Egy apokrif János - evangéliumból


Tíz lépcső
Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid - a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid - az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid - a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad.
(Weöres Sándor)

Jászai Mari a hazaszeretetről

Ébredj Magyar!

Wass Albert: Miatyánk